15.fejezet ~ Őszi szünet

Tanya

    Hamar  eltelt szerencsére ez az egy hét. Nagyon jó ez a suli,de már hiányoznak az én hangyás barátaim.Holnap azonban találkozhatom velük, ugyanis holnap délután indul a gépem. Vanessa-val egyébként megbeszéltük, hogy majd az egyik nap átjön hozzánk.Szerencsére csak kettő- három óra az út. Mondtam neki,hogyha gondolja elküldöm érte a fiúk helikopterét, de ő azt mondta,hogy nem kell majd autóval jön :) Egyébként meghívtam a szüleit is- anya javasolta- a szülők majd ellesznek egymással.
   Már összepakoltam a cuccaimat.Szerencsére csak a ruhákat kell ilyenkor haza vinni.A kollégiumban ugyanis azt mondták,hogy a felesleges könyveket ne vigyük haza, se pedig a tisztasági cuccokat.Legalább egy fél bőrönddel kevesebb cucc :)

Másnap reggel nem kellett korán kelnem,mert csak délután kettőkor indul a gépem.Nagy megkönnyebbülés volt ez számomra, ugyanis így nem kellett hamar kelni és futni a géphez. Vanessa egyébként egy órája ment a gépéhez. Neki a korai géppel kellett menni. Hagyott az asztalomon egy üzenetet,mi szerint elakart köszönni tőlem,de olyan édesen aludtam,hogy nem volt szíve felkelteni.Nagyon kedves és pont ezért imádom ;)
A nap hátra lévő részében így volt egy kis időm összepakolni azokat a cuccokat amiket még nem raktam be. Ezzel az elfoglaltsággal két óra alatt végeztem is. A másik elfoglaltság amit ezután ki találtam az az olvasás volt. Tudom hülyén hangzik és unalmas is egyesek számára, de én szeretem ezt az idő eltöltést.
Nagy olvasásom közepette nem vettem észre,hogy mennyire szalad az idő és amikor rá néztem az órám teljesen kétségbe estem. Ugyanis már csak egy óra volt a gépem indulásáig.Gyorsan hívtam egy taxit. A sofőr azt mondta,hogy kb. tíz perc múlva itt van. Miután ezt elintéztem bepakoltam a kézi táskába a maradék cuccomat, majd behúztam a bőröndöm cipzárját és elindultam. Miután a kollégium recepciójánál leadtam a kulcsot kimentem az épület elé. Csak pár percet kellett várnom a taxira, ugyanis pontos volt.
  Szerencsére nem fogtunk ki egy dugót sem. Mondjuk ez nem New York ahol állandóan dugó van, de mindegy.Na szóval hamar odaértünk a reptérre.Ott gyorsan kifizettem a taxist, majd elindultam a gépemhez. Az ellenőrző kapuknál szerencsére megint hamar átjutottam.De gyors átjutásom után is sietnem kellett ugyanis már csak öt perc volt a gépem indulásáig.
  A nagy futás meghozta a sikert , ugyanis elértem a gépem. Ahogy felszálltam és leültem , már indult is a gép LA-be.Alig tudtam elhinni,hogy pár óra és végre találkozom az egész családommal :)


Pár óra múlva felkeltem ami azt jelentette,hogy megint elaludtam,de szerencsére nem aludtam át az egész utat. Ilyen is csak ritkán szokott lenni:) Egy óráig nézelődtem ki az ablakon, majd bejelentették,hogy nem soká leszállunk. Alig bírtam ki ezt a kis időt. Pedig már régóta távol vagyok a családomtól.
  Ahogy leszállt a gép és kinyitották az ajtókat én már mentem is az épületbe ,hogy át vehessem a bőröndömet és indulhassak haza.Gyorsabban végeztem,mint számítottam rá.Mikor kimentem a reptér elé azt hittem,hogy nagy fogadtatás lesz, de nem így lett ugyanis csak anya jött ki elém.De nekem ez is tökéletesen megfelelt.
-Szia anya.-öleltem meg boldogan.
-Szia Tanya.-viszonozta az ölelést a kelleténél kicsit jobban.-Annyira hiányoztál.-húzódott távolabb tőlem,hogy láthassa az arcom.-Na mehetünk haza?-kérdezte.
-Igen menjünk.-fogtam meg a csomagjaimat,majd elindultunk a kocsihoz ami csak pár méterrel arrébb parkolt.Miután bepakoltunk az autóba elindultunk haza.Ez az egy szó hatalmas érzelmeket váltott ki belőlem.
  A haza út nem volt szerencsére hosszú.Mikor hazaértem csalódottan láttam,hogy a ház üres csak ketten vagyunk.
- Felviszem a cuccaimat, aztán majd lejövök beszélgetni.Jó anya?- kérdeztem egy kicsit szomorúan.
- Persze kicsim csak nyugodtan.
  Felmentem a szobámba, leraktam a csomagjaimat,majd indultam volna lefele,de hirtelen megakadt a szemem valamin. Egy plüss maci volt az az asztalomon.Amint megláttam a macit rögtön tudtam hogy ki küldte. Odamentem hogy megnézzem. A kis állatka kezében ott volt egy levél ,rajta pedig egy név....Kendall. Ez állt a borítékon. Tudtam,hogy ezt ő tette ide ,de akkor is meghatott. Már két hónapja nem láttam. Úgy megölelném.- gondoltam szomorúan,majd kibontottam. A boríték azonban üres volt. Ezt utálom benne :) A nagy poén mester.
  Lementem anyához,  hogy beszélgessünk,de sehol sem találtam. Így hát bementem inkább a konyhába,hogy csináljak magamnak valami kaját,de semmit nem találtam a hűtőben,de még a szekrényekben sem.Inkább visszamentem a nappaliba,hogy tévét nézzek. Mikor bementem a helyiségbe,még semmi különöst nem vettem észre,aztán az egyik pillanatban valami furcsa zajt hallottam.Úgy gondoltam,hogy csak a szél szórakozik a szélcsengőnkkel.Az egyik pillanatban azonban elmegy az áram,azaz lekapcsolódik a TV. Felállok ,hogy megnézzem mi a gond a biztosítékkal,de egyszer csak előugrik egy csomó ember.Először nem tudom kik azok,de aztán leesett a dolog....ez az én családom. És a családom között ott állt ő. Visítva futottam hozzá,majd a nyakába ugrottam és szorosan megöleltem. Kendall először nem tudta mit reagáljon ,de aztán viszonozta az ölelést.A nagy idilli pillanatot azonban félbeszakították.
- Jellemző. Minket mindig elfelejtenek.- morgott James.Leszálltam Kendall-ről és oda mentem a srácokhoz.
- Hogy felejthetnélek el titeket?- kérdeztem nevetve,majd megöleltem Jamest, Logant és Carlost egyszerre.
- Oké, most már megnyugodtam.- mondta James vidáman.
- De én nem .- hangzik egy szomorkás hang mögülem.Megfordultam és Trish állt ott.Oda megyek hozzá,majd megálltam előtte.Az arcomról semmilyen  érzés nem olvasható le.
-Na gyere ide.-öleltem meg jó szorosan.Pár perc múlva aztán elengedtük egymást.- Akkor most már mindenki megnyugodott?- fordultam körbe. A kérdésemre választ nem kaptam,de látom az arcukon,hogy mi a helyzet.
   A nagy üdvözlés után a nagy mese délután következett, ugyanis a srácok követelték az élmény beszámolómat :) Miután mindent elmeséltem nekik elmentem aludni. Tudom furán hangzik, hogy már hétkor lefekszem aludni,de nagyon fáradt voltam. Szerencsére megértették a többiek. Felmentem hát a szobámba.Letusoltam gyors,mert arra még volt energiám,de a pizsimet már nem volt kedvem elő halászni a bőröndömből,úgy hogy inkább felvettem egy pólót meg egy kis gatyát és bedőltem az ágyamba.

Reggel kipihenten és boldogan keltem fel. Megpróbáltam felülni, de nem tudtam. Először nem is vettem észre,hogy valaki átölelt csak most. Olyan természetesnek tűnt ezek szerint. Le nézek a kéz tulajdonosára.
- Hát te, hogy és mikor kerültél ide?- kérdeztem.
- Hát miután feljöttél még beszélgettem egy darabig a srácokkal, aztán gondoltam megnézlek.Nem gondoltam volna,hogy már alszol .- mondja mosolyogva Kendall. Mert hát ő volt annak a titokzatos kéznek a tulajdonosa :)- És gondoltam idebújok hozzád.
- Ennyire hiányoztam?- kérdeztem nevetve.
- Igen, nagyon hiányoztál.- ölelt magához.
- Te is nekem. - bújtam oda hozzá.- De ugye tudod,hogy a jövő héten vissza kell mennem.
- Igen.- mondja csalódottan.
- A fenébe most kinyírtam a hangulatot.
- Ki.
- Akkor pörgessük fel....holnap után átjön hozzánk a szobatársam a kollégiumból. Vanessa-nak hívják és nagyon oda van értetek és azt szeretném ha találkozhatna veletek. Azaz,hogy eltöltsön veletek és velem egy napot. Na mit szólsz hozzá?
- Hát nem is tudom...
- Most ugye csak szórakozol.- csodálkozom.
- Tudod én híres vagyok és nem szoktam ingyen csinálni semmit. Drága dolog lesz ám.- mondja komoly arccal.
- Oké majd én kifizetem. Mennyi lesz?
- Jaj Tanya amúgy is te fizetted volna meg az árát.- neveti el magát.
- Oh igen?! És mit kérsz ?- kacérkodtam vele.
- Hát.....Téged.- mondta vidáman majd rám vetette magát.
- Hé ez nem ér!!! Nem készültem fel. Különben is reggel van.- fordítom komolyra a szót.
- Igazad van,de olyan rég volt már.
- Tudom,de ígérem majd megint csinálunk egy olyan romantikus napot,mint múltkor.Oké???
-Becsszó ?
-Igen becsszó. - ígértem meg neki másodszorra is :)

Beszélgetésünk után lementünk reggelizni.Lassú és vidám étkezésünket követően Kendallnek azonban el kellett búcsúznia,mert állítólag lesz ma egy fellépésük és arra kell készülniük. Mondtam neki ,hogy szívesen elkísérem,de erre ő rögtön rávágta,hogy NE!!! Nagyon csodálkoztam ezután a válasz után, ezt persze biztos észre vette,mert rögtön elkezdett utána magyarázkodni.Nem akartam a szavában kételkedni,de ez a reakció nekem nagyon gyanús volt.
  Miután Kendall elment dolgozni én elmentem felöltözni,majd úgy döntöttem,hogy elmegyek a kedvenc helyi kávézómba.Már azóta oda járok,hogy elkezdtem kávézni :) Nagyon boldog voltam ám ez a boldogság hamar elillant. Amikor benyitottam a kávézóba először nem vettem észre, de aztán feltűnt, hogy egy igen ismerős alak ül a helyiség másik végében. Felemeltem az asztalon heverő napilapot, majd az arcom elé emeltem, hogy ne lássa,hogy őt bámulom. Egy lánnyal volt. Nem ismertem a lányt, de nagyon csinos és helyes volt. Az első gondolatom az volt, hogy megcsal. És nem is volt több gondolatom.
   Tíz perc csodálkozás után meguntam a dolgot és ott hagytam őket a fenébe. Nem akartam oda menni. Úgy gondoltam, hogy ha majd el akarja mondani, akkor megteszi. Addig amíg nem mondja el, addig nem fogok vele nagyon kommunikálni. Gyorsan haza siettem. Szerencsére nem volt otthon senki. Felfutottam a szobámba, és ahogy beértem elkezdtem zokogni, ami később bömböléssé változott.Egyszer csak egy ismerős hang szólalt meg mögöttem , vagy a fejemben.
- Jól vagy Tanya?- kérdezte.
- Igen, minden rendben van.- mondtam és megfordultam. James volt az.- Mit keresel itt?
- Kendall-hez jöttem, van egy kis megbeszélni valónk a következő fellépéssel kapcsolatban.És te miért sírsz?- kérdezte.
- Nem fontos. Csak e...e...egyedül szeretnék lenni.- mondtam szipogva. Nem akartam a problémámmal zaklatni őt.
- Gyere ide.- mondta, majd megölelt. Olyan jó érzés volt.
- Köszönöm. - mondtam a mellkasához bújva.- Szerintem Kendall megcsalt.
- Ezt meg honnan veszed. - tolt el magától,hogy lássa az arcom.
- Elmentem kávézni, és ott volt egy másik lánnyal.
- Jaj Tanya, az még nem jelenti azt, hogy megcsalt.
- De biztos, mert az a lány sokkal csinosabb, mint én. Tudhattam volna, hogy ez csak egy rövid és szép álom. De mint minden álom ez is véget ért.
- Figyelj én ismerem Kendallt és ő nem ilyen. Ha pedig tényleg azért csalt meg ,mert nem vagy elég szép, akkor bolond.
- Úgy gondolod, hogy szép vagyok?- néztem rá könnyes szemmel.
- Teljes mértékben.- mondta, majd olyat tett amit nem gondoltam volna.James lassan lehajolt és megcsókolt. Ez a csók tele volt érzelemmel. Volt benne szenvedély, csalódottság és megértés.
Azt akartam, hogy ez a pillanat soha ne érjen véget. De miért is?
Ja igen azért, mert csalódtam egy fiúban és most egy másik segítségével felejtem el ŐT. De hisz én nem ilyen vagyok !!!

Gyorsan ellöktem magamtól .Láttam az arcán a döbbenetet. Szerintem nem erre a reakcióra számított.
- Sajnálom, de nem tehetem.-húzódtam tőle a lehető legtávolabb.
- Megértelek, és nagyon sajnálom nem akartam kihasználni az érzelem ingadozásod.
- Ne sajnáld én voltam a hibás. Nagyon jól esett.- csúszott ki a számon.
- Tényleg?- kérdezte csodálkozva egy komisz mosoly kíséretében.
- Nem, mármint igen vagyis.... most teljesen össze vagyok zavarodva és....
- Sziasztok!- szakított félbe egy hang. Kendall állt az ajtóban.
- Szia. -mondtuk egyszerre Jamessel. Szerintem mind a ketten ugyanarra a gondoltunk.
- Mióta állsz itt?- kérdeztem kicsit idegesen.
- Hát csak pár pillanattal ezelőtt jöttem. Miért lemaradtam valamiről?- kérdezte vidáman, majd odajött hozzám, hogy megcsókoljon, de én elhúzódtam.
- Bocsi , de most nem vagyok valami jól. Ne haragudj.
- Oké.- mondta furcsán.- Nincs kedved megnézni velem egy filmet? Persze csak ha nem gond, hogy a TV-ben nézzük.
- Nagyon szeretnék, de sok a dolgom még.- bújtam ki a közös program alól.
- Igazán? És micsoda?- kérdezte kicsit idegesen.
- Tudod mondtam, hogy jön a kolesztársam hozzánk és azt szeretném megszervezni. Haragszol?
- Nem, dehogy. De ezt majd bepótoljuk.- kacsintott rám, majd kiment a szobából. Így kettesben maradtunk Jamessel. Csak néztük egymást, majd megkértem, hogy hagyjon magamra. Először nem igazán akart, mert azt hitte, hogy valami kárt akarok tenni magamban. Sokáig kellett győzködnöm, de végül sikerült :)
   Miután magamra hagytak a srácok elkezdtem megszervezni a programot Vanessa-nak. Azaz csak próbáltam megszervezni , ugyanis nem tudtam gondolkodni.Sehogy sem tudtam kiverni Jamest a fejemből. Úristen bejön nekem James Maslow!!! Gyorsan megtárgyaltam magammal a dolgokat, aztán neki álltam a munkámnak. Egy fél óra után el is készültem Vanessa fogadására a programmal. A „kemény" munka után jöhetett a jól megérdemelt pihenés. Lementem a nappaliba megkeresni Kendallt. Tudom, hogy megcsalt, de én nem tudok ilyen kegyetlen lenni vele. Mikor leértem nem találtam sehol Kendallt csak Jamest. Gyorsan megfordultam és elindultam felfelé, reménykedve abban, hogy nem látott meg. Sajnos azonban észre vett.
- Nem kell ennyire kimutatnod, hogy utálsz.- mondta a szemembe nézve.
- Te is tudod, hogy ez nem igaz. Nem utállak csak...
- Nem tudsz rám nézni a történtek után.- közölte a fájdalmas tényt.- Hányszor mondjam még, hogy sajnálom azt a csókot?!?!
- Van még itthon valaki rajtunk kívül?- kérdeztem a biztonság kedvéért.
- Nincs, a szüleid viszont előbb hívtak a telefonon, hogy két óra kb. mire hazaérnek. Szóval én vagyok a bébiszittered.- mosolygott önelégülten.
- Rendben, és ne sajnáld a dolgot.
- Jó, de ugye barátok maradunk?
- Természetesen.
- Nincs kedved filmet nézni? Persze mint barát a baráttal.-kérdezte.
- Benne vagyok, de valami menő akció filmet nézzünk.
- Mást nem is engedtem volna nézni.- nevette el magát :)
Leültünk a tv elé és elkezdtük nézni az Elrabolva című filmet. James azt mondta, hogy ő ezt már kívülről tudja. És azt is mondta még, hogy ezt a filmet nekem is mindenképp látnom kell. Így hát ezt a menő akciófilmet néztük meg.

Annyira jól éreztem magam, hogy észre sem vettem milyen hamar elrepült az idő. Egyébként a film is nagyon jó volt. Hiába, Jamesnek igaza volt :) A film után mind a ketten megéheztünk, így úgy döntöttünk, hogy csinálunk magunknak valami vacsorát,mert hogy már igen este volt. Elkezdtünk hát ügyeskedni a konyhában. Sajnos mivel egyikünk sem szakács így csak palacsintát tudtunk készíteni és az is nagyon béna lett :)
Annyira ügyetlen voltam,hogy leöntöttem magam a palacsinta tészta masszával. Szerencsére nem veszett kárba az egész, mivel csak egy kis részét borítottam magamra :) James persze talpra kész volt, és rögtön ott termett egy konyha ronggyal, hogy letörölje a palacsintát. A hőstette közben azonban megállás nélkül nevetett rajtam.
- Jól vagy?- kérdezte végül komolyan.
- Igen köszi. Nagyon kedves vagy.
- Tudom, de azért köszi.-mosolygott.- Várj, maradt még egy kis tészta rajtad.- mondta, majd a ronggyal letörölte.
- Most már jó?- kérdeztem elpirulva a közelségétől.
- Nem egészen.- mondta határozottan, majd megcsókolt.
Tudtam, hogy erre készül mégsem tettem ellene semmit. Kedves és együtt érző volt James, olyan mint egy kis gyerek. A csókja azonban nem ezt mutatta. Gyengéd volt mégis magabiztos és határozott. Nem tudom, miért de nem akartam, hogy vége legyen ennek a pillanatnak.
- Tanya?!?- hallatszott egy meglepődött hang mögülem. Először azt hittem anya az, de ez a hang egy fiúhoz tartozott.Meg fordultam és ő állt ott.......




Bocsi a sok csúszásért, de nagyon sokat kellett tanulnom és nem igazán volt a blogra időm. Remélhetőleg a következőkben nem lesz ilyen. Megpróbálok majd minden hónapban legalább egy részt feltenni ;) Remélem ez a rész is tetszett nektek. Sok kommentet kérek a folytatáshoz :)

                            Kendall napja !!! :)

Tudom,hogy egy napot csùsztam ezzel az eseménnyel,de tegnap azaz november 2.- án  volt ami drága Kendall- ünk születésnapja.Nagyon boldog 24. szülinapot kívánok/ kívánunk neki és reméljük,hogy még sok ilyen szép évet megél :)

 

                        Logan napja :)

Ma van Logan Henderson 25. születés napja.Nagyon boldog szülinapot kívánunk neki.Olyan gyorsan felnőnek :( Mintha csak tegnap lett volna,hogy az első BTR részben szerepelt, pedig valójában már 5 éve,hogy elkezdték forgatni a sorozatot.

Nagyon imádunk Logi.Kívánjuk,hogy még sok szülinapod legyen :)És hogy mindig legyél vidám és persze okos ;)

                                 Szereplők

 ! Ebben a bejegyzésben a szereplőket mutatom be.Mondanom sem kell,hogy a főszereplők akik a blog oldalán találhatók meg, azok nem kerülnek bemutatásra  !

   Alexa Vega

Ő az a lány aki találkozott Carlos-sal a kávézóban.Nagyon kedves és okos lány.Színésznő és néha még énekes is, de inkább színész.Egy évvel idősebb Carlosnál,de ez nem látszik rajta.A történetben később nagyon nagy szerepe lesz Carlossal.

  Nicol Stone

Ez az a lány aki összetörte James szívét, úgy hogy megcsalta egy másik fiúval.A kapcsolatuk nem volt mindig felhőtlen.Nicol kedves és szép,de a külső egy zord embert takar, aki képes bárkin átgázolni csak,hogy megszerezze amire szüksége van.Jamest is csak kihasználta.Ő is szerepelni fog még a történetben.Annyit azért elárulok,hogy jól összefog zavarni néhány dolgot.

 Vanessa Monroe

Ő vele ismerkedett össze Tanya Londonban. A későbbiekben nagyon jó barátok lesznek:) Vanessa egy nagyon kedves és aranyos lány.Mindenki szívébe belopja magát.Ő is egyébként híres énekesnő szeretne lenni a jövőben.És persze nagy BTR fan ami azt jelenti,hogy fogunk még vele találkozni a blogban;)

 Hát egyenlőre ennyi szereplővel bővült a történet,de talán lesz még néhány ember aki felbukkan majd itt;) 

Nemsoká jelentkezem a következő résszel, de az csak a következő hónapban várható :) Addig is sok kommentet kérek, ja és persze mindenkinek sok sikert az iskolához :)

                         14.fejezet~Távolság

Kendall 

Már több,mint egy hónapja,hogy Tanya elment.Beletelt pár napba mire ez a tény tudatosult bennem.Szerencsére azonban srácok mindig feledtetik velem,hogy Tanya nincs itt,de azért mindig eszembe jut.Néha rajtuk is látom,hogy nekik is hiányzik.Főleg Trish-t viseli meg a dolog,de mióta neki is elkezdődött az egyetem azóta sokkal jobban tartja magát.

  Igaz,hogy Tanya Angliában van,de attól mi még tartjuk a kapcsolatot egymással.Minden nap szoktunk telefonon beszélni és chatelni is szoktunk.Az a baj,hogy ezek ellenére ő akkor is Londonban van.Nem soká azonban őszi szünet és Tanya haza jön.Mikor meghallottam ezt a hírt rögtön örömtáncot jártam :)

James

Mióta Tanya elment mindenki veszített a boldogságából.A legjobban azonban Kendall-t viselte meg a dolgot.De a rossz dolgok nem értek véget számomra, ugyanis szakítottam a barátnőmmel,Nicollal. Kiderült ,hogy már több mint két hónapja csalt engem.Nagyon mellbe vágott ez a hír.Azonban minden rosszat egy jó dolog követ.Így történt,hogy a banda egy újabb turnéra megy majd tavasszal.Ez volt a jó hír.Sajnos Nicol után még mindig nem találtam senkit.De érzem, hogy nincs messze a  nagy Ő.

Logan

Tanya távozása után mindenki magába fordult.Próbáltam Trish-t vigasztalni és elterelni a gondolatait a legjobb barátnője távozásáról.Ez néha sikerült, néha pedig egyel talán nem.Ilyenkor hagytam,hagy gondolkodjon.Nagyon szeretem Trish-t és ezért gondoltam,hogy mindent megteszek csak,hogy neki jó legyen.A szomorúság után azonban vidám napok következtek,de nem mindegyikünknek.A társaságunk ugyanis két táborra szakadt.Volt a vidám csapat és a szomorú csapat. A vidámakhoz Carlos , Trish és én tartoztam. Az utóbbi kettő, azaz mi, igazából mind a két csapathoz tartoztunk.

Carlos

Miután Tanya elment nagyon elszomorodtam.Tudtam,hogy sajnos nem lehet kettőnk közt semmi,de akkor is hiányzott.Azonban a távol léte jót tett nekem, így ugyanis nem csak rá tudtam koncentrálni.Úgy értem,hogy más lányokra is rá tudtam nézni :)Így történt,hogy az egyik nap találkoztam egy kedves lánnyal a kedvenc kávézómban.Először féltem megszólítani őt, de aztán előtört belőlem a régi vidám és vicces Carlos és akkor jöttem rá,hogy nem szabad szomorkodnom egy lány miatt akinek nem kellek.Alex-ának pedig igen is kellettem. Így hívják a lányt akivel találkoztam a kávézóban.Nagyon aranyos lány és pont hozzám illik.Se nem hisztis ,se nem parancsolgatós , és ami a legjobb nagyon nagy a humora is :)
  A kávézás után megbeszéltünk egy másik találkát. Azonnal beleegyezett a dologba. Így hát találkoztunk párszor, amiből végül az lett,hogy már egy hete egy pár vagyunk.Úgy tűnt,hogy csak én vagyok boldog a bandából.

Trish

A legjobb barátnőm távozása kicsit megviselt.Na jó kit akarok becsapni....nagyon megviselt.Soha nem voltunk még ennyire távol egymástól.De szerencsére azonban nem soká haza jön.Nagyon örültem amikor meghallottam ezt a hírt.De nem csak én voltam az egyetlen, ugyanis a többiek is épp úgy éreztek,mint én.Nagy mázlimnak köszönhetőn azonban volt egy fiúm aki próbálta elterelni a gondolataim.Kisebb nagyobb szerencsével persze ;)Igen együtt vagyunk.
     Barátnőm távozása után pár nappal ugyanis össze jöttünk.Az volt a legboldogabb napom, miután Tanya elhagyta az országot.Szó szerint :) De nem panaszkodhatom, ugyanis engem is felvettek arra az egyetemre ahova pályáztam, és lett egy új pasim.És a srácokkal is jól kijövök.
  Alig várom már ,hogy Tanya haza jöjjön , ugyanis sok megbeszélnivalónk van ;)


Tudom ez a rész rövidke volt, de ezzel csak azt akartam bemutatni,hogy a többiekkel mi a helyzet.Nagyon köszönöm a sok olvasót, és nem soká egy különleges résszel jelentkezem ;)Sok kommentet kérek azonban ehhez a folytatáshoz és persze a különleges részhez:)

                        Születésnap !!!  :)

Sziasztok.Ez a bejegyzés nem egy rész,hanem egy felköszöntés.A cím is mutatja,hogy ma valakinek a szülinapja van,és nem is akárkinek....Carlosnak. Carlos ugyanis ezen a napon,azaz augusztus 15.-én tölti a 25. évét. Nagyon nagyon nagyon boldog születés napot kívánunk neki. És reméljük a jövőben is folytatja a jó szokásait.

További sok szép évet kívánok neki  és ,hogy soha ne legyen szomorú,mert mi azt szeretjük ha boldog és mosolyog :)

 

                 13.fejezet - Napló bejegyzés

Már több mint egy hónapja itt vagyok Londonban. Nagyon jó ez a zenei főiskola, de még mindig nem szoktam meg a dolgot. Mióta eljöttem otthonról azóta hiányérzetem van. Nem tudom mi hiányzik annyira.Talán a srácok, a családom ,vagy csak az egész régi életem :(  De azért nem panaszkodom. Mióta itt vagyok lett sok új barátom. De azért a srácokkal, Trishhel és anyáékkal is tartom a kapcsolatot:) Nagyon hiányoznak, de főleg a pasim ...Kendall. Annyira fura ez a távkapcsolat izé. Na de emlékezzünk csak egy kicsit vissza ;)

Visszaemlékezés

Hamar eltelt az az egy hét, és csak azt vettük észre, hogy nem soká indul a gépem Londonba.Az utolsó napokat együtt töltöttem a srácokkal és Trishel. Persze anyáékkal is voltam, de nem annyit mit a barátaimmal. Szerencsére rendes szüleim vannak, akikkel megtudtam beszélni a dolgot :)  -amiért egyébként hálás voltam. - Na szóval, ahogy már említettem az utolsó napot a barátaimmal töltöttem.

     Például amikor a srácok észbe kaptak, hogy öt napig vagyok még itt velük. Na akkor aztán minden tőlük telhetőt megtettek, csak hogy örömöt szerezzenek nekem. Nagyon örültem ennek :) Mindenkinek volt egy saját programja velem, és egy nagy közös program. Ezek egyikéről sem árultak el semmit :(
     Logan elvit motorozni, majd utána pedig moziba. Szegény teljesen oda volt, hogy csak ilyen programot tudott nekem szervezni. Azt mondta idézem - Ez nem fair...a többiek elkapkodták az összes jó programot :( - Nagy nehezen, de végül sikerült meggyőznöm arról, hogy ez nagyon jó buli volt és , hogy ezt bebizonyítsam csináltam vele egy közös képet :) Miután végeztünk Logan programjával , haza mentünk.
   A következő nap Carlos és James volt a soros. Ezt úgy oldották meg, hogy Carlos délelőtt volt velem, James pedig délután. Így hát Carlos barátommal kezdtem a napot. Kicsit tartottam a dologtól a múltkori kis incidens után.Nem akartam, hogy bármelyikünknek is kínos legyen, ezért inkább próbáltam kerülni a témát.A Carlosal töltött délelőtt egyébként fantasztikus volt. Vidámparkba mentünk!!! Nagyon jól szórakoztunk és szinte az összes játékot kipróbáltuk. A hullámvasutat, a dodgemet, célba dobást és még sok mást :) Majd a szórakozás után Carlosal is csináltunk egy közös vidám képet.

Azt a bizonyos kínos téma egészen a hazaútig hanyagolva volt.
Idézem a beszélgetést: - Figyelj Tanya, én nagyon sajnálom a múltkor történteket. Teljesen elborult az agyam. Ne haragudj és megértelek, ha ezek után nem állsz szóba velem. - mondta szomorúan.
- Carlos ...nyugodj meg.- próbáltam megnyugtatni- Már nem haragszom rád. Tudod mit.
- Mit???- kérdezte vidámabban.
- Felejtsük el ezt az egészet.Rendben???- mosolyogtam rá kedvesen :)
- Rendben.- fogott velem kezet, vezetés közben!!!

Mikor hazaértünk James termett előttem, és vitt volna a következő programra, de én kértem egy órás pihenőt. Ugyanis nagyon elfáradtam a vidámparkban :)A pihenés után végre James következett.Nagyon izgatott volt és én is:) James azt mondta valami különleges dolgot fogunk csinálni délután, de ennél többet nem árult el.
   Egy órát utaztunk, hogy elérjük a James által választott célt. Amikor megláttam, hogy hova jöttünk teljesen elállt a lélegzetem. Egy csodaszép étterem volt a tengerparton.
- James ez gyönyörű  és ...túl drága.-mondtam neki kicsit szomorúan.
- Lehet, de ez most rólad szól, úgyhogy ne törődj azzal, hogy drága. Rendben???- vidított fel :)
- Rendben.
- Akkor gyere együnk. - fogta meg a kezem és bementünk az étterembe.
A jó kis vacsora után Jamesel lementünk a partra sétálni.Kicsi romantikus volt a dolog, de mindegyikünknek volt valakije és így nem éreztük kínosnak.Ez a program nem volt annyira vidám , mint az előző kettő, de attól még király volt. És, hogy James se maradjon ki a közös kép készítéséből, ezért csináltam vele is egyet :)

A közös program után hazamentünk. Nagyon jól éreztem magam Jamesel is. De azért kellő kép elfáradtam ahoz, hogy már a haza úton elaludjak.
   A következő amit láttam amikor felébredtem az a barátnőm feje volt. A szívrohamot hozta rám :) Jól leszidtam, majd megkérdeztem tőle, hogy miért van itt.Erre ő csak annyit válaszolt, hogy most ő a soros. Rám parancsolt, hogy öltözzek fel, mert megyünk a plázába egy csajos délelőttre.Gyorsan felöltöztem,majd leszaladtam a lépcsőn egyenesen a nappaliba, ahol már Trish várt útra készen. Megkérdeztem tőle,hogy a reggelivel mi lesz, erre ő csak azt felelte, hogy majd megoldja a dolgot ;) Kiléptünk a ház ajtaján és egy limuzin várt ránk. Megkérdeztem tőle, hogy honnan van, a válasza pedig csak egy szó volt:  BTR :) Beszálltunk a kocsiba és elindultunk a plázába. Trish azt mondta, hogy igaz ez csak shoppingolás lesz, de neki ez a program jutott először eszébe.Megnyugtattam, hogy nekem ez tökéletes elfoglaltság ha velem van :)
   A nagy csajos délelőtt után boldogan elindultunk haza, de gyalog. Trish ragaszkodott ugyan ahhoz, hogy, limuzinnal menjünk haza is, de addig kérleltem őt amíg beadta a derekát. Szóval gyalog mentünk haza. Mivel ő a legjobb barátnőm ezért ő sem maradhatott ki a közös kép dologból :) Amúgy ha jobban megnézzünk Trish arckifejezését akkor lehet látni, hogy ideges a sétálás miatt :)De csak azért ,mert aggodik a lába miatt. Szerencsére, már rendbe jött , de az orvos azt mondta,hogy ne erőltesse nagyon:)

A nagy séta után végre hazaértünk. Kendall volt a soros, de nem találtam sehol, így inkább elkezdtem pakolászni amíg nem jön vissza. Nem tudom hol lehet. Nagy unalmamban sikerült teljesen bepakolnom az utazáshoz. Nem akartam sok cuccot vinni Londonba, de mégis sikerült két bőröndöt telepakolnom.
   Miután végeztem a csomagolással lementem a nappaliba, ahol végre megtaláltam a pasimat. Furcsa ezt kimondani,hogy Kendall a pasim; de csak azért mert ő egy popsztár én pedig csak egy átlagos lány vagyok. Köszönés képen megcsókoltuk egymást, majd azt mondta, hogy kint vár minket a ház előtt a járművünk. Nem tudtam elképzelni milyen jármű lehet, de amikor kiléptem az ajtón rögtön láttam, hogy egy.....páros bicikli, amit a szerelmesek szoktak használni. Nagyon örültem az ötletnek, de azt még mindig nem tudtam, hogy hová is megyünk pontosan. Kendall is ugyanúgy titkolózott , mint a többiek :(Végül elindultunk a biciklivel, de Kendall vezetett, mert ő tudta csak az utat. Mikor odaértünk elállt a lélegzetem.... Egy csodálatos tisztáson voltunk , ahol egy piknik volt előkészítve. Nagy örömömben átöleltem a fiúm, aki erre egy csókkal reagált. Egymás karjaiban álltunk ott egy ideig, majd szétváltunk. És megkezdtük a pikniket. A romantikus piknik közben Kendall
közölte , hogy ez az első randink, én pedig csak annyit válaszoltam erre csalódottan, hogy egyben az utolsó is. Ezután a mondat után újra csókba elegyedtünk :) De ezt a csókot valahogy nem tudtuk abbahagyni. Elragadott az érzés, hogy Kendall engem akar nem pedig egy másik lányt. Csak csókolóztunk és csókolóztunk , míg nem észrevettem,hogy Kendall keze a pólóm alá téged.  
- Mit csinálsz kérdeztem?- kérdeztem elpirulva.
- Nem akarod? - kérdezte komolyan és bűntudatos arccal.
- De , de nem egy tisztás közepén.
- Oké értem a dolgot, de akkor most irány a koncert ;)
- Milyen koncert??? - kérdeztem vidáman, és meggyötörve ( belül meggyötörve az előbbi dolog miatt). Akartam Kendallt teljes szívemből, de nem egy tisztás közepén. Most viszont lehet, hogy elijesztettem :(
-Hát az legyen meglepetés.
- Oké akkor menjünk.- fogtam meg az egyik kezemmel a kezét a másik kezemmel pedig a piknik kosarat. Beültünk a kocsiba , majd elindultunk a koncertre. Mikor odaértünk hatalmas tömeg fogadott minket, szó szerint , mert mint utólag kiderült Kendall lesz a fellépő. Pontosabban a Heffron Drive a fellépő és ugye ebben van a pasim :)
   A koncert fantasztikus volt, főleg, hogy az első sorból nézhettem. Ez az előnye annak, ha a pasid szupersztár ;) A többi lányt majd megette a sárga irigység.A koncert után Kendall is csináltam egy közös képet. Nagyon jó kép lett. A fénykép és a koncert után elindultunk kettesben haza.Épp mentünk a kocsival,, amikor megállítottam.Ez annyit jelentett, hogy elkiáltottam magam: ÁLLJ !!! mire Kendall rátaposott a fékre.
- Mi a baj?!- kérdezte aggódva.
- Semmi csak...
- Csak mi?- csodálkozott.
- Nem mehetünk még haza.
- Miért nem?- vágott döbbent képet.
- Azért, mert azt akarom.- mondtam végre ki.
- Azt? Biztos vagy benne Tanya? Ha nem akarod akkor nem muszáj- mondta.
- De szeretném. - mondtam neki őszintén.- Csak nem otthon, hanem inkább máshol.
- Rendben és van egy ötletem is,hogy hol.
- Oké , bízok benned.- adtam egy puszit az arcára.
Elindultunk a kocsival és egy tíz perces utazás után elértük a célunkat, ami egy szálloda volt. Szerencsére nem egy puccos és híres hely volt ahol megláthattak volna minket, nem mintha szégyelleném a kapcsolatunkat. Kivettünk egy szobát, de csak pár órára. Szerencsére még csak este nyolc volt így volt még időnk :)
Örültem a dolognak, de féltem is, mert még soha nem csináltam ilyet és most a híres Kendallel fogom azt csinálni.Felmentünk a szobába amit kivettünk, majd bezártuk az ajtót,hogy ne zavarjon minket senki :) Miután gondoskodtunk róla, hogy ne zavarjanak minket , elkezdtünk csókolózni, majd a dolog elfajult és már nem csak csókolóztunk.

   Körülbelül egy óra múlva az ágyon fekve ölelkeztünk:) Nagyon happy voltam. Annyira boldog, hogy Kendall meg is kérdezte minden rendben van-e.
- Tanya jól érzed magad?- nézett rám vidáman.
- Igen- feleltem a kérdésére kipirosodott arccal.- Miért ne érezném jól magam?
- Hát tudod amiatt...a ..dolog miatt.- mondta kicsit csalódottan.
- Figyelj.- fordítottam magam felé az arcát.- Nagyon jól éreztem magam veled. De mennünk kéne, ha nem akarjuk, hogy a többiek érdeklődjenek, hogy hol voltunk.
- Oké.- mondta egy édes csók kíséretében. Majd kikelt az ágyból, mire én elnevettem magam :)- Mi van?- kérdezte.
- Fel kéne öltözni mielőtt elindulnánk.
- Oh , igaz is :) Te nem jössz?
- De csak..tudod..szégyellős vagyok.- mondtam zavartan.
- Tanya, hiszen most voltunk együtt. Előttem most már nem kell zavarban lenned. Na mit mondasz?- nyújtotta felém a kezét.
- Jó rendben.- fogtam meg a kezét mire ő szó szerint kirántott az ágyból.- Ezt ne csináld többet- szidtam le nevetve, ami miatt nem hangzott komolyan.
- Oké. Na öltözzünk azt menjünk.
   Elkezdtünk öltözködni, de a vége nem az lett, hogy elkészültünk, hanem az, hogy a másik ruhájával futkostunk nehogy felöltözzünk. Ez egyfajta játék is volt számunkra :) A játék végét az jelentette, hogy Kendall elkapott engem és visszavette a ruháit. Egy órás fogócska után végül sikerült elkészülnünk és elindultunk haza. Szerencsére a portás nem kérdezősködött.
  A haza út csöndes volt, de nem olyan kínos csendes. Mind a ketten a szerelem mámorában úsztunk.Legalábbis én biztos :)
  Mikor hazaértünk már mindenki aludt így szerencsére nem kellett magyarázkodni, hogy hol voltunk és mit csináltunk.Az biztos ,hogy senkinek nem fogjuk elmesélni....talán csak Trish-nek ...és neki is csak később.Gyorsan fellopóztunk a közös szobánkba.Szerencsére senkit nem ébresztettünk fel. Mielőtt azonban lefeküdtünk volna aludni én átöltöztem, és megkértem Kendall-t is ,hogy ő is tegyen így. Miután mind a ketten átöltöztünk befeküdtünk az ágyba és elaludtunk. Azaz először én nem aludtam el, mert csak a szállodában történtekre tudtam gondolni, de aztán Kendall alvás közben átölelt és akkor elaludtam :)

Reggel frissen sült palacsinta illatára ébredtem. És persze arra,hogy a mellettem alvó Kendall eltűnt. Elindultam hát megkeresni őt és a finom palacsintákat :) Keresgélés közben eszembe jutott a tegnap este. Még mindig csak álomnak tűnt az egész. A gondolat menetemet egy kéz zavarta meg, ugyanis valaki befogta a szememet hátulról.
- Ki vagy és mit akarsz?- kérdeztem ijedten.
- Egy bandita.- felelte egy ismerős hang, de nem tudtam felismerni, mivel az illető elváltoztatta a hangját.
- És mit akarsz tőlem?- kérdeztem most már nevetve.
- Azt,hogy menj csak előre és a lépcsőre vigyázz a kert kijáratnál.
- Oké csak ne bántson.- könyörögtem komolyan.
   A bandita kivezetett a kertbe,majd lenyomott egy székbe,hogy üljek le.Miután ezt megtettem azt mondta ,hogy most leveszi a kezét a szememről. Mikor megszokta a szemem a fényt elsírtam,magam a nagyon öröm miatt amit az én nagy családom iránt éreztem. Ugyanis a kertben egy csodálatos kerti party volt berendezve és mindenki ott volt: a szüleim, a fiúk és Trisk sőt még Fox a kiskutya is ott volt.
- Hát ez meg mi?-kérdezem boldogan.
- Ez egy búcsúbuli neked kicsim.- ölel meg apa, aki mint később kiderült a bandita volt :)
- Ez a mi közös programunk lehet nem a legjobb,de mi ezt szerettük volna.Ugye nem baj?-kérdezte anya.
- Hogy baj?! Hogy lehetne már ez baj? Ennél jobb dolgot el se tudtam volna képzelni.Nekem mindegy milyen programot találtatok volna ki a lényeg,hogy együtt legyek veletek.
- Akkor újra sikerült a küldetés!-kiáltotta ünnepélyesen James és Carlos , majd egy furcsa kézfogást csináltak.Valami barátság erőnek nevezték a dolgot.
-Fiúk!!! Megbeszéltük, hogy ezt nem csináljuk.-mondta Kendall komolyan.
- Tudjuk, de ez nagyon cool volt, ahogy a fejpánt is az.
- Milyen fejpánt?- kérdezte Logan.
- Hát ez.-kapott elő a zsebéből egy fejkendőt James.
- Kellet nekem megkérdezni.- fogta a fejét Logan.
- Nyugi srácok, ez vicces volt.-mondtam kuncogva.
- Na látod Kendall ! - mondta James diadal ittasan.
- De azért próbáljatok ,meg normálisan viselkedni.- mondtam Carlos-nak és Jamesnek.
- Rendben.-mondták szomorúan.
- Na, ne lógassátok az orrotokat.Hiszen buli van!!!-sajnáltam meg őket.- Egy bulin nincs szomorúság.- karoltam át mindkettőjüket vidáman.-Na és mi a program?
- Hát mi először nem tudtuk igazán mi tetszene neked, de aztán a srácok előálltak egy remek ötlettel. Majd mindjárt el is árulják.
- Készen állsz Tanya....jég korongozni?-kérdezte Kendall.
- Igen, de hogyan akartok ti jég nélkül játszani?- kérdeztem nevetve.
- Gyere megmutatjuk.-mosolygott vissza.
A kertnek egy másik részére mentünk, ahol egy beton placc volt, amire a hokipálya körvonali voltak felfestve, és két kapu.Gondolhattam volna,hogy megoldják jég nélkül is a dolgot :)
  Elkezdtünk felöltözni.Mi lányok csak szenvedtünk, mert egyszerűen nem tudtuk,hogyan kell felvenni a felszerelést. A fiúk hamar felöltöztek.Miután elkészültek segítettek nekünk is,mert nem ment valami jól a dolog .Trish-nek Logan segített, nekem pedig Carlos,mert Kendall-nak a pályát kellett ellenőriznie.Már nem tartottam Carlos közelségétől,mert már tisztáztuk a történteket és mert megbízok benne. Hiszen Kendall a legjobb barátja és biztos nem nyúlja le a barátnőjét :)
  A fiúk segítségével hamar elkészültünk.Ezután következett csak az érdekes dolog,még pedig a csapat választás. A két csapatot a két lánynak kellet kiválasztania.Mivel én voltam ma a fontos ember ezért én választottam először.
- Akkor kezdjük. Legyen....Kendall.-mutattam rá vidáman.
- Valahogy éreztem,hogy őt fogod választani.-mosolygott rám Trish.-Akkor most én jövök....Logan.
- És még én vagyok a kiszámítható.-nevettem el magam.És most újra nekem kellet választanom.De nem tudtam ,hogy Carlos vagy James legyen, de aztán döntöttem.-Carlos te velünk vagy.-hívtam a kis csapatomhoz.
  Tehát az én csapatom: Kendall ,Carlos és én.
 Trish csapata pedig: Logan, James és Trish.
Miután végeztünk a csapat választással, elkezdődött A JÁTÉK. Csupa nagy betűvel.Mindkettő csapatnál 1 főszabály volt: a lányok nem állhatnak kapuban.Ez mondjuk nem volt rossz ötlet:)A játék elején nem tudtam mit kell csinálni,de aztán a srácok elmagyarázták,hogy mi a dolgunk.
  A meccs után iszogattunk, de csak egy kicsit és anyuék engedélyével ;) Nagyon jó lett a hangulat.De nem voltunk berúgva .Na jó talán csak Carlos egy picit :)
  Sajnos azonban mint minden jó ez is véget ért . Egyik pillanatban ugyanis jött anya szólni,hogy indulnom kéne,ha elakarom érni a gépem. Nem tudtam erre semmit felelni,csak bólintottam,hogy értem.Felkullogtam a szobámba,majd megfogtam azt a két bőröndöt amibe pakoltam és a kis kézi táskámat,aztán elindultam lefelé a lépcsőn.
   Mikor leértem a többiek ott vártak rám.Apa kivitte a poggyászaimat amíg én elbúcsúzkodom mindenkitől .Trish-el kezdtem a búcsúzkodást.
- Nagyon fogsz hiányozni.-öleltem meg szomorúan mégis erősen.
- Te is nekem.-sírta el magát a vállamon.- De legalább karácsonyra haza jössz.-mosolyodott el.
- Az biztos.- mosolyogtam én is.
Trish után Logan-től búcsúztam el.
- Hiányozni fogsz.-ölelt meg érzelgősen.
- Te is nekem.-mondtam levegőért kapkodva,mert olyan szorosan ölelt.- És azt ajánlom vigyázz rá.- biccentettem a barátnőm felé.
- Ne aggódj ez menni fog.-mosolygott vidáman.
Logan után tovább vándoroltam Carlos-hoz.
- Ugye nem felejtesz el minket?-kérdezte lebiggyesztett szájjal.
- Hogy tudnálak titeket elfelejteni.-öleltem meg szomorúan mégis boldogan.
- Ajánlom is.- mondta, majd tovább engedett Jameshez.
- Vigyázz magadra kislány.-ölelt meg James.
- Ne aggódj.- viszonoztam az ölelését.
Egyébként az utóbbi időben úgy érzem,mintha lenne  még 3 testvérem. Azért három ,mert Kendall nem lehet a testvérem,mert ő a pasim.Meg Trish-t mindig is a testvéremnek számított.És a 3 tesó közül James a legnagyobb és mostanában mindig vigyáz rám,amiért hálás is vagyok.
James után Kendall következett.
- Nagyon fogsz hiányozni.-borultam a karjaiba,majd szorosan megöleltem.De nem annyira szorosan,hogy megfulladjon :)
- Te is nekem Tanya.-viszonozta az ölelést.- Nagyon jól éreztem magam veled tegnap.- súgta a fülembe,hogy csak én halljam.
- Én is veled.-súgtam neki,majd elpirultam:) Ezek után Kendall szorosan magához ölelt,majd megcsókolt.De ez nem egy átlagos csók volt. Ez szenvedélyes mégis óvatos volt.Életem legjobb csókja volt,mert tudtam,hogy ez azt jelenti,hogy hiányozni fogok neki :'(
A barátim után anya következett.Nagyon fog nekem hiányozni.Persze a többiek is de ő mégis csak az anyám.
- Nagyon fogsz hiányozni.-öleltem szorosan magamhoz anyát.
- Te is kicsim és vigázz magadra,ahogy James is mondta.-mosolygott a mögöttem álló fiúra :)
  Miután mindenkitől elköszöntem,kimentem a kocsihoz ahol már apa várt.A többiek is kijöttek utánam,hogy még egyszer elbúcsúzzanak tőlem.Apával beszálltunk a kocsiba.Mielőtt azonban elindultunk volna valaki kopogtatott az ablakon.Kendall volt az és azt mutogatta,hogy engedjem le az ablakot.
- Mit szere...- de nem tudtam befejezni a mondatot,mert kaptam még egy búcsúcsókot.Ez a csók is jó volt, de ez máshogy.
- Szeretlek.-mondta,majd ellépett a kocsitól.
- Én is téged.-mondtam ,majd elindult a kocsi.
Az út a reptérig csöndesen telt.Mikor azonban megérkeztünk,apából ömlöttek a szavak,amik az érzéseit fejezték ki.
- Szeretném,ha tudnád,hogy nagyon büszke vagyok rád.-ölelt meg szorosan.Olyan szorosan,hogy azt hittem össze roppant.
- Figyelj apa én nagyon szeretlek..de indulnom kéne ha el akarom érni a gépemet.
- Jaj,ne haragudj.-engedett el.-Gyere segítek vinni a bőröndjeidet egy darabig.-mondta mosolyogva,majd felkapta az egyik bőröndöt és elindult.Hamar odaértünk az ellenőrző kapukhoz.Ez volt az a hely ahol véglegesen elkellet búcsúznunk egymástól.
- Hát akkor itt az idő a búcsúzkodásra.-mondtam szomorúan.-Nagyon fogsz hiányozni.-öleltem meg szorosan.-Aztán nehogy elrakd a hangszereimet,mik itt maradtak :)
- Te is nekem és ne aggódj a szobád be lesz zárva amíg nem jössz haza.-viszonozta az ölelést apa.

Elindultam az ellenőrző kapuhoz,majd miután mindent rendben találtak átengedtek.Még egyszer hátra néztem és integettem egyet utoljára apának.Miután ezt elintéztem tovább mentem a géphez.
  Felszálltam a gépre.Pár perc múlva már el is indult a gép.Egyenesen Londonba.Az út nem volt rövid úgyhogy úgy döntöttem alszok egy kicsit.
  Mikor felébredtem,a hangszoróból az hallatszott,hogy fél óra múlva a fővárosba érünk.A kilátás gyönyörű volt a levegőből:)
  Fél óra múlva azt vettem észre,hogy a lábam magától működik,ugyanis az eszem még mindig otthon járt az én nagy családommal.Mikor kiértem a reptérről szereztem egy taxi.Meg mondtam a sofőrnek a címet ő pedig elvitt oda.
   Amikor odaértem először azt hittem,hogy rossz címet adtam meg,de aztán a taxis megnyugtatott,hogy ez az a hely. A jelek szerint ismer ezt a helyet.Kifizettem az utat,majd kiszálltam a kocsiból és elindultam egy új élet felé. De csak addig új amíg nem szokom meg.....ezt is ;)A szüleim válása után volt ez a szituáció.
   Gyorsan elintéztem minden szükséges intézkedést az iskola és a kollégiummal kapcsolatban.A szervezkedés után útba igazítottak,hogy merre találom a szobámat.Mint utólag kiderült lett  egy szobatársam is.Amikor benyitottam a szobába a lány-mert hogy lány szobatársam lett- ott ült az ágyán és egy tini magazint olvasott.
- Szia.-köszöntem neki.- Az én nevem Tanya.-mosolyogtam rá kedvesen.
- Szia Tanya. Az én nevem Vanessa.-mosolygott vissza.
A nagy bemutatkozás után elkezdtünk beszélgetni és magunkról mesél.Kiderült,hogy Vanessa is Amerikai,csak ő San Diegoi származású. Az is kiderült,hogy egy korosztály vagyunk.Ennek kifejezetten örültem.Mielőtt azonban jobban belemelegedtünk volna a csevegésbe, megkértem Vanessát,hogy had pakoljak ki, és utána folytatjuk a beszélgetést.Azt mondta,hogy csak nyugodtan és megkérdezte,hogy segíthet-e.Először nem akartam ezzel terhelni,de ő azt mondta,hogy szívesen segítene;így megengedtem neki és együtt pakoltunk.A pakolás közben találtam egy plusz képet,amit a srácok tehettek be a táskámba.

Miközben néztem a képet elgondolkoztam ,majd elmosolyogtam a kép történetén. Ez a kép egyébként a pár héttel ezelőtti koncert után készült.
- Úristen !!! Ez a Big Time Rush?!- kérdezte izgatottan.
- Igen. Ismered őket?
- Már hogyne ismerném őket.A BTR a kedvenc bandám.Sajnos azonban soha nem tudtam elmenni egy koncertjükre se.
- Szóval rajongó vagy?-kérdeztem vidáman.
- Még szép!Honnan van ez a kép?
- Az egyik koncert után készült rólam meg a barátaimról.
- De hát ez a....- de nem tudta befejezni a mondatot,mert rádöbbent az igazságra.- Te ...te..
- Igen én ismerem a BTR-t.- segítettem befejezni neki a mondatot.
- Most még jobban szeretlek.- ölelt meg.- És mennyire ismered őket?- kérdezte izgatottan.
- A lehető legjobban. De ha most nem gond inkább pihennék ,mert elfáradtam.
- Persze nyugodtan pihenj csak. Lesz még időnk beszélgetni és ismerkedni.
- Köszi Vanessa.

Jelen

És most itt vagyok.A nosztalgiám egészen a megérkezésemig tartott.Mostmár a legfrissebb híreket szólgáltatom majd neked,kedves naplóm. Azt viszont még nem említettem neked,hogy Kendall-től kaptalak.Ez volt az ő búcsú ajándéka,még még más is,de azt már hamarabb megkaptam tőle ;) Egyébként pedig a megérkezésem óta jóban vagyok Van-nal. A Van a Vanessa-nak a becézése.Azóta mindent tud rólam.Még a Big Time Rush-os dolgokat is.A beszélgetésünk alatt észre vettem,hogy sokat kérdezősködik Carlos-ról.Ebből arra következtettem,hogy tetszik neki.Majd valahogy összehozom őket.Nem soká itt az őszi szünet, pontosan 1hét múlva.Alig várom már,hogy haza menjek a családomhoz és persze a srácokhoz.Azt tervezem,hogy majd meghívom Vanessa-t hozzánk párnapra,hogy összeismerkedjen a fiúkkal.De a szünetig kemény tanulás van a suliban.Ja és azt még nem említettem,hogy az osztályból én vagyok a legjobb zeneszerző ;) Köszi a figyelmet,majd később jelentkezem.



Bocsánat a sok késésért,de mint látjátok ez a rész csikit hosszúra sikeredett.Hiába az ikletnek nem lehet parancsolni.Remélem azért tetszett ez a rész is.Sok kommentet és még több olvasót kérek a következő részhez.Addig is jó várakozást ;)